Az öt leggyakoribb autóvezetési hiba

Az autóbalesetek leggyakoribb kiváltó okát általában az emberi mulasztásban kell keresnünk. Nem kell feltétlenül súlyos vétségekre gondolni, sőt mi több, elsődlegesen inkább csak apróságokra, amelyek valóban még nekünk is semmiségeknek tűnhetnek, de mégis akár halálos kimenetelű baleseteket is előidézhetnek.

Az alábbiakban a statisztikák által kimutatott öt leggyakoribb autóvezetési hibáról olvashatunk bővebben!

Talán kevesen gondolnák, de általános autóvezetési hiba, hogy az emberek nem választják meg helyesen a lábbelijüket. A KRESZ-szabályok is kimondják például, hogy tilos papucsban vezetni, de mégis nagyon sokan fittyet hánynak erre, akárcsak a nők, akik magas sarkú cipőben ülnek a volán mögé.

Hogy miért balesetveszélyes mindkettő?

A papucs elsődlegesen azért, mert könnyedén kicsúszhat belőle a lábunk, ami elsőre talán nem tűnik túl veszélyesnek, de gondoljunk csak bele abba, hogy éppen egy hirtelen fékezéskor történik mindez, így a fék helyet a gázon köt ki a lábunk. Hasonló a helyzet a magas sarkú cipővel is, a tűsarok ugyanis beakadhat a pedálok közé, vagy szintén lecsúszhat onnan, vagy csak egyszerűen megakadályozza a sofőrt a hatásos fékezésben, mert a sarok nem engedi, hogy a pedált ütközésig, illetve fogáspontig benyomhassuk.

Talán hihetetlen, de a legtöbbször az autómentés nem karambolban, hanem parkolás során összetűrt járművekhez kerül riasztásra. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a sofőrök többsége nem tud parkolni, ami nagyon komoly autóvezetési hiba. Parkolás során csúnyán összetörhetjük nem csak saját, hanem mások autóját is, sőt mi több, akár olyan sérülést is előidézhetünk, ami ellehetetleníti járművünket a forgalomban való részvételre. Gyakoroljunk tehát sokat, mielőtt élesben próbálnánk alkalmazni a parkolást!

Megdöbbentő lehet, de a sebváltó-használattal is sokaknak meggyűlik a baja! Kutatások bizonyítják, hogy a telefonálás és az autórádió használata után a sebváltás során történik a legtöbb baleset. Nagyon sok ember ugyanis ilyenkor nem képes odafigyelni az útra, illetve a forgalmi körülményekre – ez leginkább a rutintalan sofőrökre igaz –, ezáltal míg arra koncentrál, hogy hármasból négyesbe tegye az autót, addig könnyedén belerohanhat az előtte álló autóba. Ez alacsonyabb tempó esetén csak néhány karcolás, de 70-80 kilométer/órás átlagtempónál akár totálkáros állapotot is előidézhet, amin már csak egy autómentő segíthet.

Az öt leggyakoribb autóvezetői hiba között tartjuk számon az egyes végleteket is. Mint ismert, a nők inkább óvatosságukról híresek, míg a férfiak általában indokolatlan vagányságukról. A közúti biztonság érdekében egyik sem túl előnyös, hiszen nem csak a gyorshajtás, vagy a merészebb manőverek jelentenek balesetveszélyt a forgalomban, hanem az is, ha valaki lassabban halad a megengedett legnagyobb sebességnél, vagy körültekintésével szabályosan ugyan, de úgy akadályozza meg a forgalmat, hogy az mégis balesetveszélyes állapotot szül.

Fontos tehát az úgynevezett aranyközépút megtalálása, mint ahogyan az is, hogy mindig alkalmazkodjunk a forgalomhoz, így amennyiben mindenki ötvennel halad körülöttünk, mi se negyvennel döcögjünk, azzal ugyanis veszélyes előzésre kényszeríthetünk más autósokat.

Az utolsó autóvezetési hiba nem is annyira hiba, mint inkább állapot, és a mai jogosítványszerzési rendszer problémája! A legtöbb sofőr ugyanis nincs tisztában autója aktuális műszaki állapotával, illetve amennyiben lerobban, meg sem próbálja megszerelni gépjárművét.

A legtöbben már egy egyszerű defekt miatt autómentőt hívnak, de általános probléma, hogy sokan nem is törődnek autójukkal, pedig olyan alapvetőségek, minthogy ég-e a lámpánk, vagy fognak-e a fékek, rendkívül fontos tényezők a közúti biztonság tekintetében, hiszen gyakran a rossz műszaki állapot miatt okoznak balesetet a sofőrök.