Mit nevezünk Swarovski strassz-kőnek is milyen típusai vannak?

A Swarovski strassz-kövek kapcsán számtalan tévhit terjeng a világhálón. A strasszok nem véletlenül nem hívandók drágaköveknek, lévén mindössze olyan aprólékosan kidolgozott ólomkristályból vagy üvegből készült kövekről van szó, amelyekkel a drágakövek kerülnek imitálásra.

A strasszok csiszolhatók bármilyen formájúra, így gyémántprofilúra is, amelyekből kúpos hátú, ékszerbe foglalható darabok készíthetők, de lehetnek laposak is, amelyek a nagyobb felületű hátlapjuknak köszönhetően jól ragaszthatóak, vasalhatóak. A legjobb minőségű és legszebb Swarovski strassz-kövek általában csiszolt ólomkristályból kerülnek kialakításra, míg az olcsóbbak hagyományos olvasztott üvegből. A kettő között óriási különbség van, főként csillogásukban és fényvisszaverő képességükben. A csiszolt ólomkristályok általában szinte megtévesztésig hasonlítanak a drágakövekre, és bár az olvasztott üvegek is szépen csillognak, az ólomkristályoknak általában a nyomukba sem érnek.

A lapos hátú Swarovski strassz-kövek kapcsán nagy általánosságban kijelenthető, hogy lényegében aprócska, csiszolt türköknek tekinthetők. Léteznek négyzetes formában, de a leggyakoribbak a kerekded változatok, amelyek sokkal szebben díszítenek, többnyire pedig nem csak felső lapjuk, hanem oldaluk is laposra lett csiszolva. A lapos kristályú Swarovski kristályok hátulját rendszerint ezüstös réteggel vonnak be – ez többnyire egy speciális fóliát jelent –, ami biztosítja a kristály számára a még nagyobb csillogást, illetve fényvisszatükröző képességét.

Amennyiben ez nem történik meg, ergo nem kerül fólia a Swarovski kristály hátuljára, akkor mindössze egy egyszerű átlátszó üveg lenne csak, amit különböző formákban vásárolhatunk meg. A Swarovski strassz-kövek egyik legfontosabb tulajdonsága egyébiránt a csillogás, amit általában két tényező befolyásol, de természetesen sokkal több apróság is szükségeltetik ahhoz, hogy a lehető legjobb minőséget kapjuk.

A két legáltalánosabb tényező közül az egyik azonban konkrétan a Swarovski strassz anyaga. Ha a legszebb és legjobban csillogó kristályokat keressük, akkor azokat általában az ólomkristályból készült darabok között találhatjuk meg. Ennek több oka is van, de a legáltalánosabb az, hogy az ólomtartalmú üvegek lényegesen jobban átengedik a fényt, mint a hagyományosak.

Erre azért van szükség a Swarovski kristály csillogása esetén, mert a kövek hátuljára felkerül egy türköződő fényvisszaverő réteg, de az csak akkor tudja szépen és drágakőszerűen visszatükrözni a fényt, ha el is ér hozzá. Összességében tehát minél tisztább egy kristály, annál több fényt tud visszaverni, annál szebben csillog, annál értékesebb és annál jobban hasonlít például egy valódi gyémántra. Egy Swarovski kristály ezen felül akkor lesz még csillogós, ha megfelelően kerül csiszolásra. Beszélhetünk egyszer gépi csiszolású, valamint úgynevezett öntött strasszokról, amelyek közül értelemszerűen a csiszolt változatok csillognak szebben, és éppen ezért ezek a magasabb minőséget képviselő, drágább termékek is. Minél több lapra csiszolják a Swarovski kristályt, annál jobban megtörik rajta a fény, és ezáltal annál csillogóbb is lesz. A kevesebb lapra csiszolt strasszok esetében a fény ugyan erősebben tükröződik vissza, de csillogása nem lesz olyannyira meghatározó, mint a többlapos változatoknak, hiszen utóbbiakon többször csillan meg a fény. A gyártók általában a kettő optimális elegyét keresik, de természetesen léteznek gyengébb és jobb minőségűek is.