A jó egészség feltétele, hogy a testünk sav-bázis egyensúlya megfelelõ legyen. Ezt pedig csak a helyes táplálkozás révén lehet elérni. Megfelelõ arányban kell fogyasztani a lúgosító és a savasító ételeket. Étrendünknek 70-80 %-ban lúgosító ételekbõl kell állnia, pl. zöldségekbõl (a legjobb nyersen), és 20-30 %-ban savasító ételekbõl, pl. hús, gabona.
A szervezetben minden megemésztett étel salakanyaggá bomlik le vagy ég el. Ez a salakanyag lehet semleges, savas vagy lúgos. Ez fõként attól függ, hogy az eredeti ételnek milyen volt az ásványianyag-tartalma. Például a kálium, a kalcium, a magnézium, a nátrium, a cink, az ezüst, a réz és a vas lúgos salakanyagot képeznek.
A kén, a foszfor, a klór és a jód viszont savas salakanyagot hagy maga után.
Az állati eredetû ételek (pl. hús, tojás, tejtermékek), a feldolgozott és finomított ételek, az élesztõs termékek, az erjesztett ételek, a gabonamagvak, a mesterséges édesítõszerek és a cukrok általában savasítanak, valamint az alkohol, a kávé, a csokoládé, a fekete tea és a szénsavas üdítõk is.
A zöldségek ezzel szemben lúgosító hatásúak. A nyers ételek inkább lúgosító, a fõtt ételek inkább savasító hatásúak. Egyen sokféle zöldséget! A zöldségek a lúgos sók kiváló forrásai, melyek védelmet nyújtanak a mikroorganizmusok túlzott elszaporodásával és az általuk termelt mikotoxinokkal szemben, illetve segítenek semlegesíteni a vérben és a szövetekben lévõ savakat. A zöldségek zöld színe a klorofillnak köszönhetõ. A klorofill segít a vérsejteknek abban, hogy a szervezetben mindenhova elszállítsák az oxigént. Csökkenti a rákkeltõ anyagok kötõdését a DNS-hez a májban és egyéb szervekben.
A zöldségek, különösen a zöld színûek rendkívül gazdagok tápanyagokban, az összes elképzelhetõ vitamin, ásványi anyag és egyéb mikrotápanyag megtalálható bennük.
A zöldségek rosttartalma is magas. A rostok daganatcsökkentõ hatásúak, jelentõsen csökkentik a mikotoxinok mennyiségét, felszívják a savakat a szervezetbõl és kitisztítják a beleket.
A zöldségek az enzimek bõséges forrásai is. Az enzimek számos egyéb dolog mellett az emésztést is segítik. A hõ (47 fok felett) tönkreteszi az enzimeket, ezért fontos, hogy ételeink többségét fõként nyersen vagy rövid ideig fõzve fogyasszuk el.
A nyers ételek energiát, vagyis életerõt hordoznak, ezzel szemben a megfõzött ételek már halottak.
Nem szabad megfeledkezni a vízrõl sem! A tiszta víz létfontosságú az egészséges pH-egyensúly és az egészséges szervezet fenntartásához.
Ha a fehérjék savasítanak mint pl. a hús, tojás, tejtermékek, akkor jogos a kérdés mit együnk? Fehérjére is szüksége van a szervezetünknek. Vannak nem állati eredetû fehérjék, mint pl. tofu, nyers diófélék, csíráztatott magvak-, gabonák. Kiváló minõségû fehérjéket tartalmaznak. A szója is nagyon jó fehérjeforrás.
A zsíroknak is létfontosságú szerepe van a szervezetünkben. Ha egyáltalán nem fogyasztjuk õket, akkor megnyitjuk az utat a tápanyaghiány és az azzal járó leépülés felé. A lényeg, hogy egészséges zsírokat fogyasszunk. A szervezetnek esszenciális zsírsavakra van szüksége.
A többszörösen telítetlen zsírok elõsegítik a sejtmembránok felépülését, szerepet játszanak a hormonok termelõdésében, megkötik és eltávolítják a savakat. Ilyen pl. a lenolaj, borágó olaj, ligetszépe olaj, szõlõmag olaj, kendermag olaj. Az egyszeresen telítetlen pl. az olívaolaj ugyancsak jótékony.
Az esszenciális zsírsavak erõsítik az immunrendszer sejtjeit, síkosítják az izületek felszínét, leszigetelik a testet, megakadályozva a hõveszteséget, továbbá energiát biztosítanak.
Hidegen sajtolt olajokat vegyünk amelyeket hevítés nélkül vonnak ki és csomagolnak.
Fõzéshez a legjobb a kókuszolaj, ez egy lúgosító olaj, ami jól bírja a magas hõmérsékletet. A libazsír és a kacsazsír is alkalmasabb erre a célra, mint a napraforgó olaj, mert nem mennek tönkre hõ hatására.
A csírák vitaminokban, ásványi anyagokban és teljes értékû fehérjékben gazdagok. Élõ, biogén, növényi ételek, ami azt jelenti, hogy életenergiájukat átadhatják nekünk. A magvak lúgosabbá válnak amikor csíráznak, és a csírák tele vannak enzimekkel.
A csírák és a beáztatott diófélék és olajos magvak lúgosító, életenergiát adó, revitalizáló, nagy energiatartalmú ételek.
A cukor táplálja a káros mikroorganizmusokat. A mikroorganizmusok a cukor minden formáját kedvelik. (pl. fehér cukrot, barna cukrot, juharszirupot, mézet, melaszt, szacharózt, fruktózt, datolyacukrot, nádcukrot, édességeket, üdítõitalokat, jégkrémet, csokoládét, még a gyümölcsökben lévõ természetes cukrokat is, továbbá még számos formáját a cukornak)
Minél több cukorhoz jutnak a káros mikroorganizmusok, annál gyorsabban szaporodnak, és minél gyorsabban szaporodnak, annál intenzívebben bontják le és erjesztik testünket belülrõl.
Kerüljük a cukrot!A zöldségekben lévõ enyhe cukrok jobbak, és szerveink sokkal könnyebben képesek feldolgozni.
A finomított vagy feldolgozott ételeket is kerülni kell, mert ezekben már semmi élet nincs, és ha tartalmaztak is valaha tápanyagokat, azok mind kárba vesztek a feldolgozási folyamat során. Ezen kívül tele vannak cukorral, sóval, mesterséges színezékekkel, aromákkal, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, margarinnal, hidrogénezett növényi olajokkal. Mindezek természetesen savasítanak.
A gyümölcsökben sok hasznos vitamin és ásványi anyag található, és rostokban is gazdagok, de nagyon sok cukrot tartalmaznak. Ezért a gyümölcsöket is kerülni kell.A citrom, a lime és a grépfrút bár kémiailag savas, a szervezetben lebomolva valójában lúgosít. Nagyon kicsi a cukortartalmuk, és emellett bõséges mennyiségû oxigént tartalmaznak.A tejtermékekhez hasonlóan a hús és a tojás tele van hormonokkal, vegyszermaradványokkal, szteroidokkal, antibiotikumokkal, mikroorganizmusokkal, mikotoxinokkal és telített zsírokkal, amelyek elõsegítik többek között a szívbetegség, a szélütés, a daganatos megbetegedések kialakulását. Ezek az ételek erõsen savasítóak.
A tejek közül a szójatej, a rízstej, a tönkölybúzából készült gabonatej, a mandulatej, vagy a kókusztej fogyasztása ajánlott.
Mindenfajta élesztõt (sörélesztõt, sütõélesztõt, étkezési élesztõt) tartalmazó ételeket is teljesen ki kell zárni az étrendünkbõl. Az élesztõ, illetve az élesztõs termékek fogyasztása elõsegíti a mikroorganizmusok elszaporodását, és emeli a mikotoxinok szintjét.
A gombák összes fajtája és formája emésztéskor savakat termel. Emellett az emberi sejteket mérgezõ mikotoxinokat is tartalmaznak, és fogyasztásuk degeneratív betegségekhez vezet. Ne együk, ne igyuk õket!
A lúgosító étrendnek nem része a kenyér, mégis ha fogyasztjuk a legjobb a teljes kiõrlésû élesztõmentes kenyér.Ha fõzéshez lisztet használunk akkor vegyünk teljes kiõrlésû tönkölylisztet vagy köleslisztet vagy barnarízs-lisztet.
A sók közül a legmegfelelõbb a Himalája só. Ez egy természetes, lúgosító só. Finom, rózsaszínû, õstengeri só.
Kerüljük a mikrohullámú sütõben készült ételeket! A mikrohullámok roncsolják az enzimeket és elpusztítják az életenergiát. Csökken az ételek tápértéke, a vitaminok és ásványi anyagok minden vizsgált ételben tönkre mentek. A húsból származó fehérjék teljesen értéktelenné váltak. A mikrózás minden ételt savképzõvé alakít át.
A mikrohullámú sütõben elkészített ételek fogyasztása után olyan változások játszódnak le a vérben, amelyek rákosodási folyamatokat válthatnak ki az emberi testben.
A mesterséges édesítõszerek savasítanak. Az aszpartam, a szacharin, a neotame, a szukralóz, az aceszulfám és a ciklamátok. A szervezetben mind halálos savakká bomlanak le. Például amikor aszpartamot (E 951) fogyasztunk, annak az egyik alkotórésze, a metilalkohol, formaldehiddé alakul át, ami egy halálos idegméreg és ismert rákkeltõ anyag! A formaldehid továbbalakul hangyasavvá. Több mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának. Hihetetlen, de igaz! A szülõk „adagolják” a gyereknek rágóval, üdítõitallal, „light” termékekkel, de megtalálható édességekben, vitaminkészítményekben, táplálék-kiegészítõkben is.
Egy másik adalékanyag a nátrium-glutamát (E 621) ízfokozó. Az idegrendszert stimulálja, hogy mi „finomnak” érezzük az ételeket és így jelentõs károsító hatása van az idegrendszerre, továbbá károsítja a látást. Megtalálható felvágottakban, májkrémekben, levesporokban, kész ételekben, a vegetában, ételízesítõkben, fûszerkeverékekben, és minden olyan alapvetõen rossz minõségû ételben, amelynek „feljavításra” van szüksége.
A bioboltokban található termékek nem tartalmazzák ezt a káros adalékanyagot.
Az ételek kombinálása.
Az emberi emésztõrendszer nem alkalmas sokféle típusú élelmiszer egy idõben történõ megemésztésére. A különbözõ ételek különbözõ, speciális igényeket támasztanak az emésztõrendszerrel szemben. A fehérjék emésztése például erõsen savas környezetet igényel, és a gyomorban zajlik. A keményítõ megemésztéséhez enyhén lúgos környezetre van szükség, és ez a folyamat a szájban és a vékonybélben megy végbe. Ugyanez igaz a zöldségekre is. A különbözõ csoportba tartozó ételek egyidejû fogyasztása nem tesz jót. Az egyik hátráltatja a másik emésztését, és viszont, így egyik sem emésztõdik meg rendesen. A cukor és a keményítõ, vagy a cukor és a fehérje kombinálása ugyanahhoz a problémához vezet.
Az alacsony cukor- és magas víztartalmú zöldségek (vagy gyümölcsök) mindennel kombinálhatók. Ezeket ehetjük fehérjével vagy keményítõvel.
A keményítõket zöldségekkel vagy alacsony cukortartalmú gyümölcsökkel fogyasszuk. A keményítõket ne fogyasszuk állati fehérjével, savakkal, olajjal.
Az állati fehérjét zöldségekkel vagy alacsony cukortartalmú gyümölcsökkel együk.
A növényi fehérjék minden alacsony cukor- és magas víztartalmú zöldséggel és gyümölccsel, valamint a jó olajokkal is kombinálhatók.
A magas cukortartalmú gyümölcsöket önmagukban fogyasszuk. Az lenne a legjobb ha egyáltalán nem ennénk gyümölcsöt, kivéve a citromot, a lime-ot, a paradicsomot, az avokádót, a paprikát és a nem túl édes grépfrútot.
Az emésztés szempontjából hátrányos kombináció lehet az étel és az ital egyidejû fogyasztása. Ne öblítse le az ételt itallal! A folyadék felhígítja az emésztésben résztvevõ anyagokat, így legalább fél órával az állati fehérjét tartalmazó étkezés elõtt, vagy egy órával utána kell fogyasztani.
